A kristálygyerekek / Indigógyermekek
Útmutató a Rendkivűli Képességű Gyermekek Legújabb Generációjához
Legelőször a szemüket vesszük észre. Nagyok, áthatóak, és életkoruk ellenére bölcsen csillognak. Szemeik hipnotikus módon babonáznak meg bennünket, és mindeközben teljes mértékig belelátnak a lelkünkbe. Boldogak, elbűvölők és megbocsátók. Ezek az új fénymunkások, akik nagyjából hétévesek, nem olyanok, mint az előző generáció gyermekei. Sok tekintetben tökéletesek, arra mutatnak előre, amerre az emberiség tart- egy pozitív irányba!
Az idősebb gyermekeket- hozzávetőlegesen hét és huszonöt év körüliek- „indigó gyermekeknek” nevezzük, akik néhány tekintetben osztoznak a kristály gyermekek tulajdonságaiban. Mindkét generáció rendkívül érzékeny és pszichikai képességekkel megáldott. Fontos életcéllal érkeztek a Földre. A fő különbség a temperamentumukban figyelhető meg.
Az indigógyermekek harcos lelkűek, mivel kollektív céljuk az, hogy eltöröljék azokat a régi szemléletmódokat, amelyekből többé már nem lehet profitálni. Azért vannak itt a Földön, hogy megdöntsék azokat a kormányzati, oktatási és jogi rendszereket, melyek nélkülöznek minden tisztességet. Ahhoz, hogy ezt véghezvigyék, temperamentumosnak és elkötelezettnek kell lenniük.
Azok a felnőttek, akik ellenállnak a változásoknak, és akik nagyra becsülik a fennálló rendet, félreérthetik az indigógyermekeket. Sokszor téves pszichiátriai diagnózist állítanak fel velük kapcsolatban, olyan címkékkel illetik őket, mint például: ADHD (hiperaktív gyermekek), vagy ADD (figyelemzavarral küszködő gyerekek). A sajnálatos ebben az, hogy amikor el kezdik őket kezelni, akkor elveszítik érzékenységüket, csodálatos spirituális képességeiket és harcos attitűdjüket.
Velük ellentétben a kristálygyerekek igen derűsek és kiegyensúlyozottak. Persze vannak időnkénti dühkitöréseik, de ezek a gyerekek igencsak megbocsátóak és könnyen kezelhetőek. A kristálygyerekek képviselik azt a generációt, amelynek tagjai az indigó gyerekek úttöréséből profitálnak. Először is, az indigógyerekek egy „hosszú éles kést hordoznak” magukkal, mellyel bármely integritást nélkülöző dolgot „lenyesnek”.
Így a Kristálygyerekek ezt a megtisztított nyomot követik majd egy biztonságosabb és egy sokkal biztosabb világba. A kifejezéseket, mint pl. „indigó” és „kristály” ez a két generáció azért kapta, mert ezek azok a kifejezések, melyek a legpontosabban írják le az aurájuk színét és azok energiamintáját.
Az indigó gyerekeknek nagyon sok kék szín van az aurájukban. Ez a szín a homlok csakra színe, mely a fej belsejében található, és a két szemöldök közötti energiacentrumnak felel meg. Ez a csakra felel a tisztánlátásért, vagy azért a képességért, mely az energiát, a látomásokat vagy szellemeket érzékeli. Az indigógyerekek nagy része rendelkezik ezzel a képességgel.
A Kristálygyerekek gyönyörű, sokszínű, átlátszó aurával rendelkeznek. Olyan pasztellszínben pompáznak, mint például egy kvarckristály prizmaeffektusa. Ez a generáció szintúgy vonzódik a kristályokhoz és a kövekhez. Innen kapták a nevüket. A kristálygyerekek jellemzői az alábbiak: általában 1995- ben vagy azután születtek, nagy szeműek és átható a tekintetük, vonzó személyiséggel rendelkeznek, nagyon szenvedélyesek.
Későn kezdenek el beszélni, nagyon muzikálisak, és hamarabb „énekelhetnek”, mint beszélnének, a beszédhez telepátiát és saját maguk által kialakított jelbeszédet alkalmaznak. Sokszor tévesen autizmussal vagy a sperger szindrómával diagnosztizálják őket, kiegyensúlyozottak, édesek és kedvesek, megbocsátóak a többiekkel szemben.
Nagyon érzékenyek és empatikusak, nagyon szoros összeköttetésben állnak a természettel és az állatokkal, gyógyító képességgel rendelkeznek, nagyon vonzódnak a kristályokhoz és kövekhez, gyakran beszélnek angyalokról, spirituális vezetőkről és emlékekről. Rendkívüli művészi adottságaik vannak és kreatívak, a vegetáriánus ételeket és italokat kedvelik a megszokott ételekkel szemben, lehetnek vakmerő felfedezők és hegymászók, rendkívüli egyensúlyérzékkel megáldva. / http://www.gyornet.eu
Összefoglalóan ők a Jövő gyermekei.
Attól függetlenül, hogy elfogadjuk Őket vagy sem, ettől Ők még itt vannak.
Útmutató a Rendkivűli Képességű Gyermekek Legújabb Generációjához
Legelőször a szemüket vesszük észre. Nagyok, áthatóak, és életkoruk ellenére bölcsen csillognak. Szemeik hipnotikus módon babonáznak meg bennünket, és mindeközben teljes mértékig belelátnak a lelkünkbe. Boldogak, elbűvölők és megbocsátók. Ezek az új fénymunkások, akik nagyjából hétévesek, nem olyanok, mint az előző generáció gyermekei. Sok tekintetben tökéletesek, arra mutatnak előre, amerre az emberiség tart- egy pozitív irányba!
Az idősebb gyermekeket- hozzávetőlegesen hét és huszonöt év körüliek- „indigó gyermekeknek” nevezzük, akik néhány tekintetben osztoznak a kristály gyermekek tulajdonságaiban. Mindkét generáció rendkívül érzékeny és pszichikai képességekkel megáldott. Fontos életcéllal érkeztek a Földre. A fő különbség a temperamentumukban figyelhető meg.
Az indigógyermekek harcos lelkűek, mivel kollektív céljuk az, hogy eltöröljék azokat a régi szemléletmódokat, amelyekből többé már nem lehet profitálni. Azért vannak itt a Földön, hogy megdöntsék azokat a kormányzati, oktatási és jogi rendszereket, melyek nélkülöznek minden tisztességet. Ahhoz, hogy ezt véghezvigyék, temperamentumosnak és elkötelezettnek kell lenniük.
Azok a felnőttek, akik ellenállnak a változásoknak, és akik nagyra becsülik a fennálló rendet, félreérthetik az indigógyermekeket. Sokszor téves pszichiátriai diagnózist állítanak fel velük kapcsolatban, olyan címkékkel illetik őket, mint például: ADHD (hiperaktív gyermekek), vagy ADD (figyelemzavarral küszködő gyerekek). A sajnálatos ebben az, hogy amikor el kezdik őket kezelni, akkor elveszítik érzékenységüket, csodálatos spirituális képességeiket és harcos attitűdjüket.
Velük ellentétben a kristálygyerekek igen derűsek és kiegyensúlyozottak. Persze vannak időnkénti dühkitöréseik, de ezek a gyerekek igencsak megbocsátóak és könnyen kezelhetőek. A kristálygyerekek képviselik azt a generációt, amelynek tagjai az indigó gyerekek úttöréséből profitálnak. Először is, az indigógyerekek egy „hosszú éles kést hordoznak” magukkal, mellyel bármely integritást nélkülöző dolgot „lenyesnek”.
Így a Kristálygyerekek ezt a megtisztított nyomot követik majd egy biztonságosabb és egy sokkal biztosabb világba. A kifejezéseket, mint pl. „indigó” és „kristály” ez a két generáció azért kapta, mert ezek azok a kifejezések, melyek a legpontosabban írják le az aurájuk színét és azok energiamintáját.
Az indigó gyerekeknek nagyon sok kék szín van az aurájukban. Ez a szín a homlok csakra színe, mely a fej belsejében található, és a két szemöldök közötti energiacentrumnak felel meg. Ez a csakra felel a tisztánlátásért, vagy azért a képességért, mely az energiát, a látomásokat vagy szellemeket érzékeli. Az indigógyerekek nagy része rendelkezik ezzel a képességgel.
A Kristálygyerekek gyönyörű, sokszínű, átlátszó aurával rendelkeznek. Olyan pasztellszínben pompáznak, mint például egy kvarckristály prizmaeffektusa. Ez a generáció szintúgy vonzódik a kristályokhoz és a kövekhez. Innen kapták a nevüket. A kristálygyerekek jellemzői az alábbiak: általában 1995- ben vagy azután születtek, nagy szeműek és átható a tekintetük, vonzó személyiséggel rendelkeznek, nagyon szenvedélyesek.
Későn kezdenek el beszélni, nagyon muzikálisak, és hamarabb „énekelhetnek”, mint beszélnének, a beszédhez telepátiát és saját maguk által kialakított jelbeszédet alkalmaznak. Sokszor tévesen autizmussal vagy a sperger szindrómával diagnosztizálják őket, kiegyensúlyozottak, édesek és kedvesek, megbocsátóak a többiekkel szemben.
Nagyon érzékenyek és empatikusak, nagyon szoros összeköttetésben állnak a természettel és az állatokkal, gyógyító képességgel rendelkeznek, nagyon vonzódnak a kristályokhoz és kövekhez, gyakran beszélnek angyalokról, spirituális vezetőkről és emlékekről. Rendkívüli művészi adottságaik vannak és kreatívak, a vegetáriánus ételeket és italokat kedvelik a megszokott ételekkel szemben, lehetnek vakmerő felfedezők és hegymászók, rendkívüli egyensúlyérzékkel megáldva. / http://www.gyornet.eu
Összefoglalóan ők a Jövő gyermekei.
Attól függetlenül, hogy elfogadjuk Őket vagy sem, ettől Ők még itt vannak.
Az Indigógyerek
Eredeti Cikk: http://www.indigogyerek.eu/kikok.htm
Tudjuk immár, hogy az indigó gyerekek magukban hordozzák Isten adta tehetségüket.
Nem mások Ők, mint Fénymunkások.
Sokan közülük, született filozófusok, akik eszmélésük első pillanata óta az élet értelméről, a föld megmentésének lehetőségeiről gondolkodnak. Veleszületett tudósi, feltalálói és művészi képességekkel rendelkeznek. Társadalmunk, mivel a régi módszereken alapszik, képtelen felismerni Őket és nem észleli tehetségüket!
Láttál már valaha indigó gyereket?
Joggal tehetném fel a kérdést minden egyes lélek és természetgyógyászattal foglalkozó ismerősömnek. Pedig az indigó gyerekek már köztünk vannak! Az indigó jelenség a testünket körülvevő energiamező, az aura teljesen új és egyben domináns színe. Nem nagyon volt jellemző eddig. És ahogy a piros aurájú emberek tűnnek el közülünk, annál inkább megjelenik a fehér, ezüst, arany és az indigókék.
De kik is ők valójában?
Egy új nemzedék, a "Fény" gyermekei, akik azért születtek közénk, hogy elősegítsék a változást, és felnyissák spirituális szemünket, hogy végre általuk önmagunkra találhassunk. Nekik nincs születési programjuk, épp ezért nehezen találják helyüket a világban, és nem nagyon értik itt tartózkodásuk okát egészen huszonhat-huszonhét éves korukig, amikor robbanásszerű változás következik be: felébrednek Csipkerózsika álmukból, és új dimenziókat tárnak elénk.
Honnan ismerjük fel őket?
Pszichológusok megfigyelései, hogy ezek a gyerekek általános iskolás éveik előtt és alatt hiperaktívak. Erősen figyelemhiányosak, nem a szándékaink szerinti dolgokra koncentrálnak, amin a gyógyszeres kezelés ideig-óráig segít, de a mélyen szunnyadó baj gyökerét nem oldja meg, így a gyógyszeres kezelés nem is ajánlott!
( Írja: Sallak Kinga cikkében)
Jellemzőjük még magas fokú önbizalmuk, de veszélyérzékük nincs. Ők egyszerűen semmitől sem félnek, nekik minden természetes, mert ők tisztában vannak a miértekkel, hogy semmi sem történik véletlenül, hogy az Univerzumban minden, mindennel összefüggésben van.
Kezelésük egyszerű:
Figyeljünk oda rájuk mindig, legfőképpen akkor, amikor fel akarják hívni magukra a figyelmet, és beszélgessünk velük nagyon sokat.
Ha helytelenül viselkednek, nem a fenyítés a megoldás, hanem a rávilágítás arra, hogy miért nem jó az, amit tett, és a szükséges büntetés azért jár, hogy elgondolkodjon rajta, és tanuljon belőle.
Az indigó gyerek ugyanis csak azt fogadja el, amit észérvekkel elmagyarázunk neki. Ha ezt nem tesszük, csak büntetünk, nagyon mélyre zárkóznak előlünk, és kivívjuk megvetésüket.
A legfontosabb dolog velük kapcsolatban, hogy Ő játszhasson velünk és ne fordítva! Pl. ha homokozni visszük őket a játszótérre, akkor ne üljünk közben a padra olvasni az aktuális pletyka lapunkat, mert 3 évesen is szótlanul megvet bennünket és elzárkózik tőlünk, amit csak a pszichológus fog feloldani! Szülőt nem tekinti felnőttnek, hanem társként várja el, hogy mellé üljünk a homokozóba és együtt játszunk vele!
Az indigógyerek nem viseli el, ha bedobják a járókába és mese filmet nézetnek vele órákig! Ezzel Ő azt a következtetést vonja le, hogy egy szükségtelen rossz a családban, és társat választ magának (mondjuk egy babát ), akivel bizalmas lesz és itt kezdődik a szülőtől való elszakadása, elidegenedése
.
Sokat kell vele beszélgetni, (nem bírja a gügyögést, megmosolyog érte ) ezért már két éves korában képes egybefüggő gondolatokat közölni, felismerni összefüggőségeket! Ők nem inkább babák, hanem kicsi emberek, akik vendégségben vannak nálunk!
Táplálkozásuk
Táplálkozásuk sem szokványos. Nem tudnak sokat enni, mindig csak annyit, amennyi jól esik, és mindig azt, amire a szervezetüknek szüksége van. Májuk több alacsonyabb tápértékű ételt meg tud emészteni, mint szüleiknek, de sokan közülük a zöldségeket, gyümölcsöket szeretik, csakúgy, mint a húsokat és a halat. Fölösleges félelemmel fertőzni őket, ők jobban tudják, hogy mi a jó nekik.
Ha segítjük útjukat, kevesebben lesznek közülük hajlamosak alkohol, drog vagy gyógyszer függőségre, és beteljesíthetik születésük célját, amit az átlagember és egyben az élővilág is megérdemel.
Indigó korcsoportok
Békesség Nektek!
Generation Null (to Base): Born between 1950-1958
Generation One (Alpha): Born between 1958-1968
Generation Two (Beta): Born between 1968-1978
Generation Three (Gamma): Born between 1978-1988
Generation Four (Delta): 1988-1998
Generation Five (Omega): 1998-2008:
Eredeti Cikk: http://www.indigogyerek.eu/kikok.htm
Tudjuk immár, hogy az indigó gyerekek magukban hordozzák Isten adta tehetségüket.
Nem mások Ők, mint Fénymunkások.
Sokan közülük, született filozófusok, akik eszmélésük első pillanata óta az élet értelméről, a föld megmentésének lehetőségeiről gondolkodnak. Veleszületett tudósi, feltalálói és művészi képességekkel rendelkeznek. Társadalmunk, mivel a régi módszereken alapszik, képtelen felismerni Őket és nem észleli tehetségüket!
Láttál már valaha indigó gyereket?
Joggal tehetném fel a kérdést minden egyes lélek és természetgyógyászattal foglalkozó ismerősömnek. Pedig az indigó gyerekek már köztünk vannak! Az indigó jelenség a testünket körülvevő energiamező, az aura teljesen új és egyben domináns színe. Nem nagyon volt jellemző eddig. És ahogy a piros aurájú emberek tűnnek el közülünk, annál inkább megjelenik a fehér, ezüst, arany és az indigókék.
De kik is ők valójában?
Egy új nemzedék, a "Fény" gyermekei, akik azért születtek közénk, hogy elősegítsék a változást, és felnyissák spirituális szemünket, hogy végre általuk önmagunkra találhassunk. Nekik nincs születési programjuk, épp ezért nehezen találják helyüket a világban, és nem nagyon értik itt tartózkodásuk okát egészen huszonhat-huszonhét éves korukig, amikor robbanásszerű változás következik be: felébrednek Csipkerózsika álmukból, és új dimenziókat tárnak elénk.
Honnan ismerjük fel őket?
Pszichológusok megfigyelései, hogy ezek a gyerekek általános iskolás éveik előtt és alatt hiperaktívak. Erősen figyelemhiányosak, nem a szándékaink szerinti dolgokra koncentrálnak, amin a gyógyszeres kezelés ideig-óráig segít, de a mélyen szunnyadó baj gyökerét nem oldja meg, így a gyógyszeres kezelés nem is ajánlott!
( Írja: Sallak Kinga cikkében)
Jellemzőjük még magas fokú önbizalmuk, de veszélyérzékük nincs. Ők egyszerűen semmitől sem félnek, nekik minden természetes, mert ők tisztában vannak a miértekkel, hogy semmi sem történik véletlenül, hogy az Univerzumban minden, mindennel összefüggésben van.
Kezelésük egyszerű:
Figyeljünk oda rájuk mindig, legfőképpen akkor, amikor fel akarják hívni magukra a figyelmet, és beszélgessünk velük nagyon sokat.
Ha helytelenül viselkednek, nem a fenyítés a megoldás, hanem a rávilágítás arra, hogy miért nem jó az, amit tett, és a szükséges büntetés azért jár, hogy elgondolkodjon rajta, és tanuljon belőle.
Az indigó gyerek ugyanis csak azt fogadja el, amit észérvekkel elmagyarázunk neki. Ha ezt nem tesszük, csak büntetünk, nagyon mélyre zárkóznak előlünk, és kivívjuk megvetésüket.
A legfontosabb dolog velük kapcsolatban, hogy Ő játszhasson velünk és ne fordítva! Pl. ha homokozni visszük őket a játszótérre, akkor ne üljünk közben a padra olvasni az aktuális pletyka lapunkat, mert 3 évesen is szótlanul megvet bennünket és elzárkózik tőlünk, amit csak a pszichológus fog feloldani! Szülőt nem tekinti felnőttnek, hanem társként várja el, hogy mellé üljünk a homokozóba és együtt játszunk vele!
Az indigógyerek nem viseli el, ha bedobják a járókába és mese filmet nézetnek vele órákig! Ezzel Ő azt a következtetést vonja le, hogy egy szükségtelen rossz a családban, és társat választ magának (mondjuk egy babát ), akivel bizalmas lesz és itt kezdődik a szülőtől való elszakadása, elidegenedése
.
Sokat kell vele beszélgetni, (nem bírja a gügyögést, megmosolyog érte ) ezért már két éves korában képes egybefüggő gondolatokat közölni, felismerni összefüggőségeket! Ők nem inkább babák, hanem kicsi emberek, akik vendégségben vannak nálunk!
Táplálkozásuk
Táplálkozásuk sem szokványos. Nem tudnak sokat enni, mindig csak annyit, amennyi jól esik, és mindig azt, amire a szervezetüknek szüksége van. Májuk több alacsonyabb tápértékű ételt meg tud emészteni, mint szüleiknek, de sokan közülük a zöldségeket, gyümölcsöket szeretik, csakúgy, mint a húsokat és a halat. Fölösleges félelemmel fertőzni őket, ők jobban tudják, hogy mi a jó nekik.
Ha segítjük útjukat, kevesebben lesznek közülük hajlamosak alkohol, drog vagy gyógyszer függőségre, és beteljesíthetik születésük célját, amit az átlagember és egyben az élővilág is megérdemel.
Indigó korcsoportok
Békesség Nektek!
Generation Null (to Base): Born between 1950-1958
Generation One (Alpha): Born between 1958-1968
Generation Two (Beta): Born between 1968-1978
Generation Three (Gamma): Born between 1978-1988
Generation Four (Delta): 1988-1998
Generation Five (Omega): 1998-2008:
Veszélyben a gyermekeink!
Eredeti Cikk: http://www.indigogyerek.eu/veszely.html
Gyakorló szülőként hallottam először a saját gyermekem által az indigóságról. Szkeptikus fogadtatást követően, mint gyermek mentálhigiéné területén több évtizede dolgozó, szembesültem azzal, hogy magam is indigó vagyok!
Első megdöbbenésemben fejre állt velem a világ, majd a lassú tisztulás és dolgok helyretételét követően jöttek a felismerések, addigi életemben történt dolgok összefüggéseinek megértése.
Addig is tudatában voltam, hogy gyermekeinkben valami számunkra ismeretlen folyamatok játszódnak, amit mi szülők, tanárok, orvosok és terapeuták képtelenek vagyunk kezelni, teljesen tanácstalanokká váltunk, és nincsenek megoldási képleteink!
Szerencsémre, vagy talán annak a támogatásával aki ezt a helyzetet előidézte, napról napra világosodtak előttem meg a dolgok, és riadtan eszméltem rá, hogy a küldetéssel földre érkező gyermekeket szüleik támogatásával már egyre gyakrabban már 3-6 éves korban erős gyógyszerekkel mérgezik, mert nem a mi megszokott normarendszerünkben élnek, viselkednek.
Felkészületlenségünkben, kényelmi ideáljainkban váratlanul ért bennünket ezeknek a gyerekeknek a megjelenése, melyek azért érkeztek közénk, hogy pozitív töltésükkel, energiáikkal végrehajtsanak egy olyan változást ezen a földön, amit mi a mai nemzedék képtelenek vagyunk!
Ők lesznek azok, akik biztosítják számunkra a föld megőrzését, fejlődésünk egyetlen esélyét. Ma az egész világ az anyagi javak birtoklására törekszik, magunk is a megélhetésünkért, s ezzel részesei vagyunk egy olyan önpusztító folyamatnak, amit csak egy külső beavatkozással lehet fékezni, megállítani!
Mindez elég misztikusnak hangzik, de maga a tudomány képviselői is mélyen hallgatnak, a pénzvilág pedig érdekelt a további hallgatás megőrzésében! Egyedül a médiumok a haszonélvezői ennek a jelenségnek, mert már szinte scifi stílusú indigó könyvekkel dezinformálják az olvasókat. Mindemellett felmerül a kérdés, hogy a tömegével megjelenő, a témában egyre nagyobb káoszt teremtő könyváradatot ki és honnét finanszírozza? Valamint azt is érdemes lenne vizsgálni, ki menedzseli azokat a kutatásokat és egyre agresszívebb hatóanyagú gyógyszerek gyártását, amelyek éppen ezek ellen a gyerekek ellen vetve be!
Érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy miért adnak ennek a témának akkora hangsúlyt az ellátó rendszerben, ahol szinte már monitorozzák és hiperaktívként bélyegzik meg ezeket a gyerekeket!
Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a pénz és a szeretet ideáljai nem egy utcában laknak. Ezek a gyerekek viszont genetikailag kódolt szeretet küldetéssel érkeztek, tehát éppen az uralkodó hatalommal szemben állva, annak mindenhatóságát legyőzni érkeztek és érkeznek folyamatosan!
Ezek után minden szülő eldöntheti, hogy a hiperaktív gyermekével beleül a homokozóba, sétál a szabadban, játszik vele, ami kiteljesíti gyermeke igényét. Amit követően képes visszavonultan fejlődni saját kis játékai közt, miközben elnézi ( a kisgyermekkorra amúgyis jellemző fantázia játékait), hogy játék közben beszélget valakivel, valakikkel, vagy nagyokat hallgat! Ha nem hagyjuk a maguk módján fejlődni, vagy ellenükre beavatkozunk, úgy visszavonhatatlan károkat okozunk számukra.
Egy szülőnek sem kell megijedni mindezek hallatán, inkább legyen büszke, mert egy olyan kisgyermek szülője, aki kiválasztatott egy feladatra, aki mellett, ha támogatja, sok csodálatos élményben, tanulásban lesz része.
Gyermeke jó helyen és jó időben van Önnél. Ő tagja egy új nemzedéknek, akik különböznek tőlünk, mert küldetésük a szeretet, az új világ felépítése.
Önnek a feladata nem más, mint az Ő segítése, mert az indigó gyerekek hatalmas életfeladatot vállaltak, ők azok, akik határtalanságukkal világszerte tanítani, gyógyítani, alkotni fognak, megteremtve ezzel a küldetésük lényegét az egyetemes békét. Fejlődésükben nincsenek spirituálisan egyedül, mert genetikailag ismerik az igazságot, tiszta Isten hittel rendelkeznek! Önnek pedig ezt el kell fogadni, mert szeretet forrásuk az univerzum energiáiból táplálkozik.
Ebből nem kell világnézeti kérdést csinálni, mert az indigó gyerekek ismerik az igazságot, és visszautasítanak mindenféle külső befolyásolást! Ezért hagyjuk haladni a saját fejlődési útján, tanítsuk, támogassuk Őket, s ne tudatosítsuk, ne terheljük Őket azzal, hogy Ő más mint sok társa. Legfőképp ne vigyük őket aurafotózásra, különböző "látókhoz", vagy "nagymesterekhez", bizonyítva kilétüket! Így a legtöbb rájuk leselkedő veszély elkerülhető!
A szülőnek legfőbb dolga, hogy játsszon és foglalkozzon vele amennyit csak lehet, biztosítva ezzel a fejlődését! Ne kövesse el azt a hibát, hogy az indigókra jellemző jelekkel orvoshoz, vagy pszichológushoz vigye!
A gyógyszeres beavatkozás ezeknek a gyermekeknek a lelkében, visszavonhatatlan , ill. végzetes károkat okoznak!
Eredeti Cikk: http://www.indigogyerek.eu/veszely.html
Gyakorló szülőként hallottam először a saját gyermekem által az indigóságról. Szkeptikus fogadtatást követően, mint gyermek mentálhigiéné területén több évtizede dolgozó, szembesültem azzal, hogy magam is indigó vagyok!
Első megdöbbenésemben fejre állt velem a világ, majd a lassú tisztulás és dolgok helyretételét követően jöttek a felismerések, addigi életemben történt dolgok összefüggéseinek megértése.
Addig is tudatában voltam, hogy gyermekeinkben valami számunkra ismeretlen folyamatok játszódnak, amit mi szülők, tanárok, orvosok és terapeuták képtelenek vagyunk kezelni, teljesen tanácstalanokká váltunk, és nincsenek megoldási képleteink!
Szerencsémre, vagy talán annak a támogatásával aki ezt a helyzetet előidézte, napról napra világosodtak előttem meg a dolgok, és riadtan eszméltem rá, hogy a küldetéssel földre érkező gyermekeket szüleik támogatásával már egyre gyakrabban már 3-6 éves korban erős gyógyszerekkel mérgezik, mert nem a mi megszokott normarendszerünkben élnek, viselkednek.
Felkészületlenségünkben, kényelmi ideáljainkban váratlanul ért bennünket ezeknek a gyerekeknek a megjelenése, melyek azért érkeztek közénk, hogy pozitív töltésükkel, energiáikkal végrehajtsanak egy olyan változást ezen a földön, amit mi a mai nemzedék képtelenek vagyunk!
Ők lesznek azok, akik biztosítják számunkra a föld megőrzését, fejlődésünk egyetlen esélyét. Ma az egész világ az anyagi javak birtoklására törekszik, magunk is a megélhetésünkért, s ezzel részesei vagyunk egy olyan önpusztító folyamatnak, amit csak egy külső beavatkozással lehet fékezni, megállítani!
Mindez elég misztikusnak hangzik, de maga a tudomány képviselői is mélyen hallgatnak, a pénzvilág pedig érdekelt a további hallgatás megőrzésében! Egyedül a médiumok a haszonélvezői ennek a jelenségnek, mert már szinte scifi stílusú indigó könyvekkel dezinformálják az olvasókat. Mindemellett felmerül a kérdés, hogy a tömegével megjelenő, a témában egyre nagyobb káoszt teremtő könyváradatot ki és honnét finanszírozza? Valamint azt is érdemes lenne vizsgálni, ki menedzseli azokat a kutatásokat és egyre agresszívebb hatóanyagú gyógyszerek gyártását, amelyek éppen ezek ellen a gyerekek ellen vetve be!
Érdemes lenne azon is elgondolkodni, hogy miért adnak ennek a témának akkora hangsúlyt az ellátó rendszerben, ahol szinte már monitorozzák és hiperaktívként bélyegzik meg ezeket a gyerekeket!
Azon is érdemes lenne elgondolkodni, hogy a pénz és a szeretet ideáljai nem egy utcában laknak. Ezek a gyerekek viszont genetikailag kódolt szeretet küldetéssel érkeztek, tehát éppen az uralkodó hatalommal szemben állva, annak mindenhatóságát legyőzni érkeztek és érkeznek folyamatosan!
Ezek után minden szülő eldöntheti, hogy a hiperaktív gyermekével beleül a homokozóba, sétál a szabadban, játszik vele, ami kiteljesíti gyermeke igényét. Amit követően képes visszavonultan fejlődni saját kis játékai közt, miközben elnézi ( a kisgyermekkorra amúgyis jellemző fantázia játékait), hogy játék közben beszélget valakivel, valakikkel, vagy nagyokat hallgat! Ha nem hagyjuk a maguk módján fejlődni, vagy ellenükre beavatkozunk, úgy visszavonhatatlan károkat okozunk számukra.
Egy szülőnek sem kell megijedni mindezek hallatán, inkább legyen büszke, mert egy olyan kisgyermek szülője, aki kiválasztatott egy feladatra, aki mellett, ha támogatja, sok csodálatos élményben, tanulásban lesz része.
Gyermeke jó helyen és jó időben van Önnél. Ő tagja egy új nemzedéknek, akik különböznek tőlünk, mert küldetésük a szeretet, az új világ felépítése.
Önnek a feladata nem más, mint az Ő segítése, mert az indigó gyerekek hatalmas életfeladatot vállaltak, ők azok, akik határtalanságukkal világszerte tanítani, gyógyítani, alkotni fognak, megteremtve ezzel a küldetésük lényegét az egyetemes békét. Fejlődésükben nincsenek spirituálisan egyedül, mert genetikailag ismerik az igazságot, tiszta Isten hittel rendelkeznek! Önnek pedig ezt el kell fogadni, mert szeretet forrásuk az univerzum energiáiból táplálkozik.
Ebből nem kell világnézeti kérdést csinálni, mert az indigó gyerekek ismerik az igazságot, és visszautasítanak mindenféle külső befolyásolást! Ezért hagyjuk haladni a saját fejlődési útján, tanítsuk, támogassuk Őket, s ne tudatosítsuk, ne terheljük Őket azzal, hogy Ő más mint sok társa. Legfőképp ne vigyük őket aurafotózásra, különböző "látókhoz", vagy "nagymesterekhez", bizonyítva kilétüket! Így a legtöbb rájuk leselkedő veszély elkerülhető!
A szülőnek legfőbb dolga, hogy játsszon és foglalkozzon vele amennyit csak lehet, biztosítva ezzel a fejlődését! Ne kövesse el azt a hibát, hogy az indigókra jellemző jelekkel orvoshoz, vagy pszichológushoz vigye!
A gyógyszeres beavatkozás ezeknek a gyermekeknek a lelkében, visszavonhatatlan , ill. végzetes károkat okoznak!
Az Indigók viselkedés jelei
Eredeti Cikk: http://www.indigogyerek.eu/viselkedes.htm
Földünk szellemi evolúciója egy újabb, talán a legszebb szakaszához érkezett. Sőt! A dimenzióváltás bizonyítékai itt élnek közöttünk. Ők a közelmúltban született gyermekek, olyan indigókra jellemző auraszínekkel a testük körül, ami eddig nem volt sajátja az emberi fajnak.
Sokuknak ezek a színek csak 24-27 éves korukra véglegesítődnek. Az örökké megújuló élet e gyermekek eddig példanélküli képességei által siet az emberi faj segítségére. Úgy tűnik gyermekeink éppen azoknak a problémáknak az orvoslása végett születtek, amelyek megoldására mi felnőttek már-már bevallottan képtelenek vagyunk.
Az érzékeny kis palántának, az ingerben gazdag környezet mellett, főleg szabadságra van szüksége. E nélkül kétségtelenül elhervad.
Az indigó gyerekek nagyon különlegesek, különösen feltűnőek közülük a tinédzserek.
Amikor velük beszélgetünk, mintha megannyi gyermek testbe szorult szórakozott professzorral lenne dolgunk. Fiatal esetlenségük keveredik az öregek legletisztultabb bölcsességével.
Nem könnyű ma gyereknek lenni, különösen az indigó gyerekek helyzete nehéz, a rendkívüli érzékenységük és értelmük miatt . A lelkük annyira más értékrendet képvisel, mint a lassan átalakuló, múltba hulló jelen életfelfogás, hogy segítség nélkül nem találják meg sem helyüket, sem hiteles szerepüket.
Mert mit mondhatnánk az oktatásról az indigógyerekek szemszögéből:
változnia kell ahhoz, hogy sikeres lehessen náluk. A valóságról és az élet lényegéről egyáltalán nem beszélő rendszer jelenleg nem képez önálló gondolkodású, magáért felelősséget vállaló, eredeti gondolkodású fiatalokat.
Teljességgel beletemetik a gyermekeket és a tanulóifjúságot a különböző tantárgyak tengerébe. Ám az ilyen leterhelés ellenére az életben emberként való helytálláshoz szükséges muníciót többnyire nélkülözniük kell.
Szerencsére az indigó gyerekek erre az alacsony színvonalú állami, értékelő iskola rendszerre megfelelő módon reagálnak.
Az új nemzedék egyre kevésbé, vagy egyáltalán nem manipulálható. Bennük koncepcionálisan s egyben természetes kódolással van jelen Isten, az Univerzum és a természet törvényeinek ismerete. Spirituális önismerettel mentesítik magukat a hibás befolyásolástól.
Ismerik az "igazságot", ezért tanítójukkal szinte felnőttként szállnak szembe, amikor logikátlanságot tapasztalnak, vagy követelnek tőlük. Lázadók, szemtelenül igazmondók, nem tűrik a megalkuvást. Kimutatott érzelmeikre retorzióval válaszoló tanítóikat nyíltan bírálják és megvetik. Ilyenkor felnőttként intézkedve, akár még iskola váltást is követelnek. Megoldásként nem fogadják el a felülről érkező megoldásokat, de partnerként mindig meggyőzhetők, ha logikusan elmagyarázzuk a megoldási képleteket.
A családba:
Tisztán, nyílt szívvel érkeztek, belső programjukban hordozzák a megoldó ideált. Tudatalattijuk tisztában van küldetésükkel, ezért értetlenül állnak az álnok és megalkuvó felnőtt parancsuralmi nevelési szokásai, eszközrendszerei előtt. Makacs ellenállóként láthatjuk őket, akik még a szüleikkel is szembeszállnak az igazságukért, ha nem találnak megértésre, akkor elmennek a szülővel történő lelki szakításig akár már 10 éves korban.
Türelmet , egyenrangúságot igényelnek, mert nem tudnak mit kezdeni az Univerzum adta hatalmukkal gyerekként a felnőttekkel szemben.
Mint kiválasztott küldöttek, megnyilatkozásukban arról tudósítanak minket, hogy pusztán a szellem elsőbbségének helyreállítása megoldja a világ minden baját, újra értelmet és célt ad az életnek. Ehhez azonban fel kell nevelnünk ezt az új generációt, akik annak ellenére, hogy átlátnak ezen a sötéten örvénylő rendszeren, mint gyermekek, mégiscsak kiszolgáltatottak a lényeglátó szülők és pedagógusok segítsége nélkül. Az ilyen szülők minden igyekezetükkel reményt szeretnének önteni tehetséges és kreatív gyermekükbe, de döbbenten tapasztalják, hogy az ellenség kezébe, a sokszor színvonaltalan, kérlelhetetlenül anyagelvű iskolarendszerbe kell illeszteniük őt.
Káros következmények:
Előbbiből adódik a kérdés. Hogyan reagál a különleges képességű, belső céllal és küldetéssel érkező indigó gyerek a képmutató vagy lélektelen nevelésre?
Amerikai kutatók a következő megállapításokat tették:
Sajnálatos módon a nevelés lélektelensége ezeknél az átlagon felül tehetséges gyermekeknél hiperaktivitást, krónikus és érthetetlen fáradtságot, depressziót, idegességet, izomfájdalmakat, magányosságot, gyermekkori betegségeket stb. okozhat.
A belső idegi feszültség fokozódása miatt az immunrendszer annyira legyengül, hogy a gyermek egyre több betegség áldozatává válhat. Az egészségi tüneteken túl a pszichikai sérülések - amik rendkívüli érzékenységükkel vannak kapcsolatban - társadalmi devianciákban, minden határon és ésszerű viselkedési korláton túli agresszivitásban vagy számtalan esetben önpusztításban ( tinédzser és felnőtt korukban, túlzott szexualitás, alkoholizmus, kábítószer függőség stb.) és az öngyilkosságban nyilvánulnak meg.
Legnagyobb veszélyben a ma huszonéves Indigók vannak, akik szembe találják magukat a határtalan kortárs cinizmussal, az értékrendek körüli bizonytalansággal, ami súlyos lelkiválságot okozhat.
Nagy felelősség van a felnőtteken, mert az indigó gyerek ismeri a "fényt" és gondolkodás nélkül választja megoldásként az ahhoz való visszatérést, ha veszélyeztetve látja isteni küldetését.
Egyes tudósok, miközben sokirányú felmérést végeztek az indigó gyerekek körében, számos, szinte valamennyi gyerekre kiterjedő, lényeges megfigyelést tettek:
Gyermekként, baba korban ismerik fel a szülő partnerségét, s már ebben a korban, tanítják szüleiket, s ha kell akkor hisztivel, daccal, kedveséggel! Ha a szülő nem fogadóképes, akkor gyerek 4-5 éves korára olyan intenzív figyelemfelkeltő és tiltakozó módszereket választ, amit sokan hiperaktívitásnak diadnosztizálnak! Végzetes hibaként, gyógyszeres kezeléssel kísérlik meg korrigálni a természetes folyamatot azok a pszichológusok, orvosok, akiknek a kezére játszák a szülők a gyermekeiket!
Erre egyetlen gyógymód: a törődés, a játék, a gyerek központba engedése, az együtt homokozás, a gyermekkel való séta egy parkban, egy állatkertben, vagy magában a természetben! De a sport is helyre teszi ezt a látszólagos problémát.
Fontos, hogy az ami a gyereknek természetes, az intenzív mozgás igényt, a szeretet tudatot nem szabad a gyerek előtt különlegesképességként beállítani!
Legfontosabb viszont az, hogy a isten adta képességeit felfedezve a gyermekünknek, környezetünkbe publikálva ne helyezzük céltáblává! Főként ne használjuk őket, (eléggé el nem ítélhető módon eszközként,) cirkuszi atrakciókra az aura látás, a megérzés, vagy ráérzés területén!
Ez azt jelentené, hogy Isten szándéka és engedélye nélkül szereznénk olyan információkat általuk, amelyek kiadásáért majd Ők maguk vállalják a felelősséget! Később tudatuk felébredésekor, emiatti bűntudatukban akár Istent személyesen megkövetve, elhagyják a földi életet! Erre egyre több példát találunk!
A kicsit is érettebb korban lévő indigók számára teljesen természetes Isten létezése. Nem azonosítják anyagi testükkel magukat, tehát tudják, hogy lelkek, Isteni küldöttek, s a bekódolt parancsokat, feladatokat végre kell hajtaniuk.
Vallási bigottságok nélküli gondolkodásuk természetes része, a lélekvándorlásról való tudatosság, a spirituális élet.
Különös rokonszenv és vonzódás fűzi őket az élővilághoz, a természethez, s ha mentesülnek a családi erőszaktól, többnyire vegetáriánusok, s az állatokat az emberiség kistestvéreinek tartják.
A kutatókban végül már csak egy kérdés fogalmazódott meg. Van-e elegendő áldozatkész, jelekből értő felnőtt, hogy ez az újfajta tudatosság átvészelje gyermek és kamaszkorát?
Eredeti Cikk: http://www.indigogyerek.eu/viselkedes.htm
Földünk szellemi evolúciója egy újabb, talán a legszebb szakaszához érkezett. Sőt! A dimenzióváltás bizonyítékai itt élnek közöttünk. Ők a közelmúltban született gyermekek, olyan indigókra jellemző auraszínekkel a testük körül, ami eddig nem volt sajátja az emberi fajnak.
Sokuknak ezek a színek csak 24-27 éves korukra véglegesítődnek. Az örökké megújuló élet e gyermekek eddig példanélküli képességei által siet az emberi faj segítségére. Úgy tűnik gyermekeink éppen azoknak a problémáknak az orvoslása végett születtek, amelyek megoldására mi felnőttek már-már bevallottan képtelenek vagyunk.
Az érzékeny kis palántának, az ingerben gazdag környezet mellett, főleg szabadságra van szüksége. E nélkül kétségtelenül elhervad.
Az indigó gyerekek nagyon különlegesek, különösen feltűnőek közülük a tinédzserek.
Amikor velük beszélgetünk, mintha megannyi gyermek testbe szorult szórakozott professzorral lenne dolgunk. Fiatal esetlenségük keveredik az öregek legletisztultabb bölcsességével.
Nem könnyű ma gyereknek lenni, különösen az indigó gyerekek helyzete nehéz, a rendkívüli érzékenységük és értelmük miatt . A lelkük annyira más értékrendet képvisel, mint a lassan átalakuló, múltba hulló jelen életfelfogás, hogy segítség nélkül nem találják meg sem helyüket, sem hiteles szerepüket.
Mert mit mondhatnánk az oktatásról az indigógyerekek szemszögéből:
változnia kell ahhoz, hogy sikeres lehessen náluk. A valóságról és az élet lényegéről egyáltalán nem beszélő rendszer jelenleg nem képez önálló gondolkodású, magáért felelősséget vállaló, eredeti gondolkodású fiatalokat.
Teljességgel beletemetik a gyermekeket és a tanulóifjúságot a különböző tantárgyak tengerébe. Ám az ilyen leterhelés ellenére az életben emberként való helytálláshoz szükséges muníciót többnyire nélkülözniük kell.
Szerencsére az indigó gyerekek erre az alacsony színvonalú állami, értékelő iskola rendszerre megfelelő módon reagálnak.
Az új nemzedék egyre kevésbé, vagy egyáltalán nem manipulálható. Bennük koncepcionálisan s egyben természetes kódolással van jelen Isten, az Univerzum és a természet törvényeinek ismerete. Spirituális önismerettel mentesítik magukat a hibás befolyásolástól.
Ismerik az "igazságot", ezért tanítójukkal szinte felnőttként szállnak szembe, amikor logikátlanságot tapasztalnak, vagy követelnek tőlük. Lázadók, szemtelenül igazmondók, nem tűrik a megalkuvást. Kimutatott érzelmeikre retorzióval válaszoló tanítóikat nyíltan bírálják és megvetik. Ilyenkor felnőttként intézkedve, akár még iskola váltást is követelnek. Megoldásként nem fogadják el a felülről érkező megoldásokat, de partnerként mindig meggyőzhetők, ha logikusan elmagyarázzuk a megoldási képleteket.
A családba:
Tisztán, nyílt szívvel érkeztek, belső programjukban hordozzák a megoldó ideált. Tudatalattijuk tisztában van küldetésükkel, ezért értetlenül állnak az álnok és megalkuvó felnőtt parancsuralmi nevelési szokásai, eszközrendszerei előtt. Makacs ellenállóként láthatjuk őket, akik még a szüleikkel is szembeszállnak az igazságukért, ha nem találnak megértésre, akkor elmennek a szülővel történő lelki szakításig akár már 10 éves korban.
Türelmet , egyenrangúságot igényelnek, mert nem tudnak mit kezdeni az Univerzum adta hatalmukkal gyerekként a felnőttekkel szemben.
Mint kiválasztott küldöttek, megnyilatkozásukban arról tudósítanak minket, hogy pusztán a szellem elsőbbségének helyreállítása megoldja a világ minden baját, újra értelmet és célt ad az életnek. Ehhez azonban fel kell nevelnünk ezt az új generációt, akik annak ellenére, hogy átlátnak ezen a sötéten örvénylő rendszeren, mint gyermekek, mégiscsak kiszolgáltatottak a lényeglátó szülők és pedagógusok segítsége nélkül. Az ilyen szülők minden igyekezetükkel reményt szeretnének önteni tehetséges és kreatív gyermekükbe, de döbbenten tapasztalják, hogy az ellenség kezébe, a sokszor színvonaltalan, kérlelhetetlenül anyagelvű iskolarendszerbe kell illeszteniük őt.
Káros következmények:
Előbbiből adódik a kérdés. Hogyan reagál a különleges képességű, belső céllal és küldetéssel érkező indigó gyerek a képmutató vagy lélektelen nevelésre?
Amerikai kutatók a következő megállapításokat tették:
Sajnálatos módon a nevelés lélektelensége ezeknél az átlagon felül tehetséges gyermekeknél hiperaktivitást, krónikus és érthetetlen fáradtságot, depressziót, idegességet, izomfájdalmakat, magányosságot, gyermekkori betegségeket stb. okozhat.
A belső idegi feszültség fokozódása miatt az immunrendszer annyira legyengül, hogy a gyermek egyre több betegség áldozatává válhat. Az egészségi tüneteken túl a pszichikai sérülések - amik rendkívüli érzékenységükkel vannak kapcsolatban - társadalmi devianciákban, minden határon és ésszerű viselkedési korláton túli agresszivitásban vagy számtalan esetben önpusztításban ( tinédzser és felnőtt korukban, túlzott szexualitás, alkoholizmus, kábítószer függőség stb.) és az öngyilkosságban nyilvánulnak meg.
Legnagyobb veszélyben a ma huszonéves Indigók vannak, akik szembe találják magukat a határtalan kortárs cinizmussal, az értékrendek körüli bizonytalansággal, ami súlyos lelkiválságot okozhat.
Nagy felelősség van a felnőtteken, mert az indigó gyerek ismeri a "fényt" és gondolkodás nélkül választja megoldásként az ahhoz való visszatérést, ha veszélyeztetve látja isteni küldetését.
Egyes tudósok, miközben sokirányú felmérést végeztek az indigó gyerekek körében, számos, szinte valamennyi gyerekre kiterjedő, lényeges megfigyelést tettek:
Gyermekként, baba korban ismerik fel a szülő partnerségét, s már ebben a korban, tanítják szüleiket, s ha kell akkor hisztivel, daccal, kedveséggel! Ha a szülő nem fogadóképes, akkor gyerek 4-5 éves korára olyan intenzív figyelemfelkeltő és tiltakozó módszereket választ, amit sokan hiperaktívitásnak diadnosztizálnak! Végzetes hibaként, gyógyszeres kezeléssel kísérlik meg korrigálni a természetes folyamatot azok a pszichológusok, orvosok, akiknek a kezére játszák a szülők a gyermekeiket!
Erre egyetlen gyógymód: a törődés, a játék, a gyerek központba engedése, az együtt homokozás, a gyermekkel való séta egy parkban, egy állatkertben, vagy magában a természetben! De a sport is helyre teszi ezt a látszólagos problémát.
Fontos, hogy az ami a gyereknek természetes, az intenzív mozgás igényt, a szeretet tudatot nem szabad a gyerek előtt különlegesképességként beállítani!
Legfontosabb viszont az, hogy a isten adta képességeit felfedezve a gyermekünknek, környezetünkbe publikálva ne helyezzük céltáblává! Főként ne használjuk őket, (eléggé el nem ítélhető módon eszközként,) cirkuszi atrakciókra az aura látás, a megérzés, vagy ráérzés területén!
Ez azt jelentené, hogy Isten szándéka és engedélye nélkül szereznénk olyan információkat általuk, amelyek kiadásáért majd Ők maguk vállalják a felelősséget! Később tudatuk felébredésekor, emiatti bűntudatukban akár Istent személyesen megkövetve, elhagyják a földi életet! Erre egyre több példát találunk!
A kicsit is érettebb korban lévő indigók számára teljesen természetes Isten létezése. Nem azonosítják anyagi testükkel magukat, tehát tudják, hogy lelkek, Isteni küldöttek, s a bekódolt parancsokat, feladatokat végre kell hajtaniuk.
Vallási bigottságok nélküli gondolkodásuk természetes része, a lélekvándorlásról való tudatosság, a spirituális élet.
Különös rokonszenv és vonzódás fűzi őket az élővilághoz, a természethez, s ha mentesülnek a családi erőszaktól, többnyire vegetáriánusok, s az állatokat az emberiség kistestvéreinek tartják.
A kutatókban végül már csak egy kérdés fogalmazódott meg. Van-e elegendő áldozatkész, jelekből értő felnőtt, hogy ez az újfajta tudatosság átvészelje gyermek és kamaszkorát?